Cím: 9436, Fertőszéplak Soproni út 13.
Telefonszám: (20) 322-4734, (99) 340-556
E-mail: haragovi@freestart.hu
Nyitva tartás: Bejelentkezés: Vasúti Lámpamúzeum

9436 Fertőszéplak, Soproni út 13.

Telefon: +36 20 3224734 +36 30 4565329

Haragovics József vasúti lámpákból álló magán gyűjteményét tekinthetik meg az érdeklődők Fertőszéplakon, a múlt század elején épült tornácos parasztházban. Ilyen, vagy ehhez hasonló gyűjtemény nincs Közép-Európában. A kiállított tárgyak megtekintése során megismerkedhet a látogató azzal a hatalmas változással, amely a vasúti közlekedés hőskorától napjainkig végbement, és láthatja a világító eszközök fejlődését.

Régi korok szépségét idézik a gondosan megmunkált lámpák, amelyek 22 ország különféle vasútjain voltak használatosak. 251 db különböző lámpát ismerhet meg a látogató, amelyek a világ számos vasúttársaságát jellemzik, Hollandiától Mongóliáig, illetve az Egyesült Államokig.

A magyar vasúthálózatban alkalmazott lámpák különleges darabjait bemutató tárlat páratlan a maga nemében. A nagyobb vasúti kultúrával rendelkező országokból hozzánk érkező látogatók büszkeséggel tekintenek a XIX. század közepéből származó ritkaságokra.

A lámpák formáját, funkcióját, világítástechnikai megoldását tekintve minden lámpa valamiért egyedi darabnak mondható. Olyan ritkaságokat találhatunk itt, amelyek a formatervezés vagy a kivitelezés remekművei. Láthatunk lámpát, amely nemcsak világít, de elektromos áramot fejleszt és felforr rajta a teavíz, vagy amelyet inkább könyvnek gondolnánk, mintsem világító eszköznek.

Közel 30 év alatt regénybe illő módszerekkel gyűjtöttem össze a kiállítás darabjait. Aprólékos munkával újítok fel minden, az enyészettől megmentett tárgyat. Felkutatom a korhű dokumentumokat, bizonyítva ezzel a lámpák származását és felhasználási módjait. A lámpák arról árulkodnak, hogyan lesz az ócska kacatból ipartörténeti remekmű. A kulturális, technikai örökségünket bemutató kiállítást iskolák, turisztikai egyesületek csoportosan, a Fertő-tájat megismerni szándékozók egyénileg is látogathatják.

Haragovics József

MINDENSZENTEK TEMPLOM – FERTŐSZÉPLAK
 
 
Lenyűgöző méretek, klasszikus barokk stílusjegyek, eredeti bútorbelső – a Mindenszentek római katolikus templom csaknem 300 éve áll Fertőszéplak központjában.
 
A templom építésének idejében Széplak (Fertőszéplak) – a Széchényi-család uradalmi központjaként – a Fertő-táj gazdag, virágzó települése volt. Főúri kastélyát és a hozzá tartozó földeket néhány évtizeddel korábban (1682) vette jelzálogba a dinasztiaalapító Széchényi György püspök. A család csaknem 90 évig irányította a 20.000 forintnyi kölcsön fejében hozzá került birtokot, míg az 1771-ben vissza nem került az Esterházyakhoz.

A templommal szembeni kastélyban született a későbbi államférfi, könyvtár-és múzeumalapító Széchényi Ferenc (1754), aki kisgyermekként a déd- és nagyszülők által épített templom falai közt imádkozott…
 A ma látható egyhajós, kéttornyos épület alapkövét 1728-ban a dinasztiaalapító püspök nevét viselő unokaöcs, Gróf Széchényi György tette le a régi fatemplom helyén.
A várkapitányként hírnevet szerzett Széchényi még láthatta a templom felszentelését, ám a munkálatokat – köztük a két hatalmas torony megépítését – már fia, Zsigmond fejezte be 1736-ban. A korabeli szokások szerint a templom alá kripta is épült, mely a Széchényi-család temetkezési helyéül szolgált egészen a 20. század elejéig.  Az ősi hamvak ekkor a nagycenki Széchényi Mauzóleumba kerültek, a templomban pedig már csak egy tábla őrzi az egykori sírhely emlékét.

Széchényi Zsigmond korai halála után családja tovább gyarapította a templomot, amiben legfőképp a második feleség, szalai Barkóczy Mária jeleskedett. Az ő adománya a máig fennmaradt gazdagon faragott szószék, az oltárszobrok aranyozása, és ő építtette a templom melletti két emlékművet is.

A Szent Sír Kálvária és a Szent Szív Emlékmű a templommal együtt a széplaki Hármashalom nevet viseli.
Bár az idők során több eredeti szobor eltűnt, mára mindkét Kálvária felújítása megtörtént, néhány éve pedig megerősítették a templom elkorhadt tetőszerkezetet is.

A templomban a díszes szószék mellett eredeti a fából épített berendezésbelső, a keresztelő kút medencéje, számos barokk szobor, keresztény szimbólum is.

A korabeli templombelső két különlegességet is rejt. Az egyik Szt. Pelegrinus, a lábfájósok szentjének szobra, (II.) Széchényi Zsigmond huszárkapitány hálaadománya csatában szerzett sebének gyógyulása tiszteletére. A másik egy ritka ábrázolás egy legendáról: a pap egy férfit nem akart feloldozni, s mikor kilépett a gyóntatószékből, a vele szemben lévő keresztre feszített Jézus-szobor kezét kinyújtva így szólt: én megbocsájtok neked.
 A templom mindkét toronyórája a bécsújhelyi Kőnig József műhelyéből érkezett, ahogyan az orgona is. A toronyban hat harang lakott, az egyikhez máig élő legenda kapcsolódik.
 

A história szerint a honfoglalás környékén a Fertő tó medre még lakott terület volt: az érkező hunok számos, főként németajkú települést foglaltak el. Fertőszéplak helyén akkor még egy Jakabfalva nevű település állt, amely aztán eltűnt a Fertő tó vízszintjének ingadozása következtében.

A falvak népe igyekezett minden kincsét elrejteni a betolakodók elől, Jakabfalva települése például két féltett harangját ásta a föld mélyére. Később a területet teljesen elfoglalta a Fertő vize, a kevés földet csak szántóként, legelőként tudták használni a környék lakói. Történt egy idő után, hogy egy széplaki pásztor bivalybikája szarvaival egy kétmázsás, nagy harangot fordított ki a legelő földjéből. A harang a széplaki templomba került. És mert időközben felbukkant a földből egy másik is, minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a hajdan elásott jakabfalvi kincsek kerültek elő. A széplaki harangot 1917-ben kölcsönkérte a szomszédos Sarród, ám az első világháború megpecsételte sorsát: beolvasztották, így mára csak kalandos sorsának legendája maradt fenn.

Peisonia Látogatóközpont

Széchényi kastély, 9436 Fertőszéplak, Széchényi Ferenc tér 1.

fertotaj@vilagorokseg.hu

+36207756804

peisonia.hu

peisonia.hu

Peisonia Látogatóközpont

Érdemes a Fertő-táj felfedezését a fertőszéplaki Peisonia Látogatóközpontban kezdeni, melynek nevét a Fertő tó latin megfelelője, a Lacus Peiso ihlette.
KIÁLLÍTÁS

A látogatók felkészülésének, beavatásának helyszíne a kiállítás, melyen keresztül megismerhetik és megérthetik a vidék egyedi, univerzális értékeit a felújított Széchényi-kastély emeletén kialakított új látogatóközpontban. A páratlan növény- és állatvilág, a történelem, a borkultúra, a nemzetiségek kultúrája, a főúri és paraszti építészet, a régészeti feltárások mind helyet kaptak a táj esszenciáját megmutató kiállításban, melyet végig járva már bennfentesként indulhatnak tovább felfedező útjukra a világörökségi helyszínekre.

A látogatóközpont a “Fertő-táj ékkövei” projektnek köszönhetően valósult meg.

NYITVATARTÁS

kedd-péntek: 10.00-16.00
hétfő, szombat, vasárnap: zárva.

Belépőjegyárak: 1800 Ft/fő idegenvezetéssel, 1200 Ft/fő felnőtt, 800 Ft/fő diák és nyugdíjas igazolvánnyal, családi belépő 3000 Ft, csoportos belépő 10 fő felett 800 Ft/fő.

Látnivaló helye, elérhetősége:
GPS koordinátái (WGS-84):
N47.61706 E16.83610
cím:
Fertőszéplak, Ady Endre utca
település:
Ez a látnivaló a Fertőszéplak település belterületén van.

A "hármashalom" egyikén álló kálvária. 

Fertőszéplak arculatát a birtokos Széchenyi-család építkezései határozták meg. A kastélyukkal szemben álló dombra hatalmas korabarokk templomot építtettek 1728-ban. Pár évvel később a templommal szemben, szimmetrikusan két halmot emeltek. Egyikre a kálváriát, a másikra a szent-szív emlékművet állították, Széchenyi Ferenc nevelőanyja, Barkóczy Mária megbízásából. Az együttes nagyon magas színvonalú, Bécsben is dolgozó kőfaragókat, díszműkovácsokat bíztak meg a munkákkal. Az együttes mindhárom eleme frissen felújított, ráadásul a falu főutcája is az eredeti állapotot őrzi, fűrészfogasan sorakozó módos gazdaházaival.

Cím:
Magyarország
9436 Fertőszéplak
Nagy Lajos utca 31- 39.
Győr–Moson–Sopron megye

Kapcsolattartó neve: Wellner Andrea

Telefon: +36 99370918

Széplak első írásos emléke 1250-ből származik. Ekkor az Osl-család birtokolta. A település az évszázadok során többször cserélt gazdát. Legnevezetesebb tulajdonosai: Zsigmond király, az enyingi Török-család, a Nádasdyak, az Esterházyak és a Széchényi-család. 1882-ben Széchényi György érsek zálogba vette Esterházy Páltól a kastélyt, valamint a hozzá tartozó földeket és majorokat. Így vált Széplak a Széchényi-nemzetség lakhelyévé közel egy évszázadon át.

A templommal szemben áll a Széchényi-kastély, itt született Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum alapítója. A Fertőmellék legnagyobb és leggazdagabb települése Széchényi Ferenc révén kultúrközponttá alakult.

Fertőszéplakon a Nagy Lajos utca 31-39. sz. alatt találjuk azt az öt tájházat, amely a Fertő menti paraszt-barokk építészet szép példája. A XIX. század végén épített széplaki utcasor legszebb öt épülete oromfalas és tornácos. A jellegzetes fűrészfogas beépítés a Kisalföld népi építészetének remeke. Az öt szomszédos épület helyreállításával az országban szinte egyedülálló módon őrizték meg a falu XIX. századi utcaképét is.

1982-ben nyílt meg az a kiállítás, amely a Fertő-vidék magyar népességű falvainak életmódját, lakáskultúráját és gazdálkodását mutatja be az 1850 és 1950 közötti évekből.

Az 5 helyreállított házban 7 önálló lakás található, amelyekben a Fertő-part és a környék életének írásos és tárgyi emlékeit tekinthetjük meg.

Nagy Lajos utca 39.
A gondnoki lakás homlokzati szoborfülkéjében a tűz ellen védő Szent Flórián mészkőből faragott szobra látható.

Nagy Lajos utca 37.
A Fertő-vidék út- és településviszonyait ábrázoló térkép másolatával, az egyes községek pecsétnyomóival, a textilfeldolgozás eszközeivel, száz évvel ezelőtti férfi és női viselettel, a sás és gyékény feldolgozásának tárgyaival és termékeivel, valamint a fertői halászat emlékeivel találkozhat az idelátogató.

Nagy Lajos utca 35.
A XIX. századból származó, erre a vidékre jellemző festett bútorokat állítottak ki. Sütőkemence, szemes kályha, edények, tűzkutyák láthatók az első lakásban. A hátsó lakás tárgyai az 1870 és 1900 közötti időszakra jellemzőek. A lakások mögötti kamrákban a gazdasági eszközöket és a terményeket tartották. A pajtában tárolták a szekeret, az ekét, a szecskavágót, a boronát és a nádaratás eszközeit. A ház udvarán álló istállóban 1930-ban asztalosműhelyt alakítottak ki. A műhely felszerelése a süttöri Bella Imre mestertől származik. Az ő édesapja még 1880 körül is készített kézi festésű bútorokat.

Nagy Lajos utca 33.
Az épület két lakást foglal magába. Az utca felöli szoba-konyha-kamra beosztású. Furnérozott "politúros" bútora az 1890-1910-es évek körül jött divatba. Ruhás szekrény, házioltár, varrógép, asztal, thonet-székek, táblás kályha idézi az akkori hangulatot. A hátsó lakás berendezése az 1930-as évekből való. Az udvarban egy paraszti faragóműhelyt is megtekinthetünk.

Nagy Lajos utca 31.
A 2 szobából és a konyhából álló lakás az 1950-es évek állapotát mutatja be. A stukatúrozott mennyezet, a hajópadló, a cementlapos burkolat, a kombinált bútor, a konyhabútor garnitúra, a falvédők és a néprádió mind az ötvenes évek hangulatát idézik.

A fertőszéplaki utcasor öt tájházában figyelemmel kísérhetők a Fertő-táj lakóinak életmódjában és gazdálkodásában történt változások.